A Vadászok - Második

I will burn in the fires of hell

Először is, köszönöm szépen a 400+ oldalmegjelenítést, és a 6 feliratkozót! Eszméletlenül boldog vagyok, és köszönöm, hogy kommenteltek is! :) Remélem ez a rész is elnyeri a tetszéseteket, jó olvasást!

Xoxo Rebecca

A lány kettesével szedte a lépcsőket. Sietett felfelé, Awai szobájába, hogy használhassa az ifjú Jaeger telefonját. Felért a második emeletre, majd végig vonszolta magát a hosszú folyosón. Út közben kissé körülnézett a házban, hogy megnézze mennyi minden változott, mióta utoljára itt járt. A falak sötét zöldről át lettek festve bíbor vörösre, és a bútorok is át lettek rendezve. A földszinten, ahol eddig egy konyha és egy társalgó volt, most szimplán ürességtől tátongó szobák voltak, néhol egy-egy dohányzóasztallal, vagy egy kényelmetlen, ősrégi, ütött-kopott fotellel. Okami nem értette, hogy a rókák, hogy a fenébe tudnak ilyen kényelmetlenül élni. Oké, ő sem egy elkényeztetett fruska, aki a kissé odaégetett süti szélét sem eszi meg, de azért szerette, ha az ülőalkalmatosságok kényelmesek, és nem esik le az ember feneke, ha ne adj' Isten arra vetemedne, hogy ráüljön. Az első szinten, jelenleg egy fürdőszoba, és négy iroda található; ezek közül az egyik Awai-é, az egyik Lucas-é, a másik kettő pedig a szüleiknek van fentartva. Azon az emeleten, ahol a lány - azaz Awai - szobája található, nem sok minden változott, mindössze annyi, hogy a folyosó falain lévő portrék száma gyarapodott. Lucas és Awai képe is felkerült a falra, hogy tudassák, nemsokára ők lépnek "trónra". Néhány szobalány lakrésze is itt volt, persze sokkal szerényebb kivitelezésben, mint az uralkodó Jaegerek szobája. Ezekben a lelakott, egérrágta szobákban mindössze egy ágy és egy íróasztal volt, valamint egy ruhásszekrény. Mivel akik ezeket a szobákat használták, nem igen tartózkodtak itt sokat, nem igazán zavarta őket, hogy néhány szobában még patkányok is előfordultak. Okaminak Winterwoodban könnyű dolga volt a patkányokkal, ugyan is Perry mindig levadászta őket. Csak hogy ő itt most szintén vendég volt, nem őrző, ami azt jelentette, hogy nem vadászhatott a házon belül. A lány tovább sétált, majd mikor a folyosó végére ért balra fordult, és benyitott a legelső szobába. Awai színei mindenhol ott virítottak; sötét zöld ruhák, vörös hajszálak a szintén zöld babzsákon, és Awai a ruhásszekrényét is átfestette a kedvenc színére. Okami előkotorta leendő szobatársa telefonját, majd tárcsázta az anyja számát. Kicsengett egy ideig, de nem vették fel, aztán pedig bekapcsolt a hangposta. Rebeka lerakta a mobiltelefont, majd végignézett a kaotikus szobán. Mintha egy bombát robbantottak volna fel abban a szobában. Okami a még tiszta ruhákat visszahajtotta a szekrénybe, a koszosakat pedig beledobta a szennyes kosárba. Beágyazott, majd egy kicsit rendet rakott a lány íróasztalán is. Winterwoodban és a Farkasveremben sem volt megengedett ekkora kupleráj. Naphosszat az edzéssel töltöttek, így a szobákban mindig rend és tisztaság volt. Ha valaki netalán mégis széthajigálta volna a cuccait, azt megkorbácsolták. Okami ilyenkor többször is ellenszegült az őröknek, és megvédte a barátait. Sokat vívott, így szinte soha nem kapott semmi féle bűntetést, ha megszöktette egy két társát mikor azokat korbácsolni vitték, mivel nem tudták lefegyverezni, vagy elkapni. Azonban egyszer nagyon csúnya sebet szerzett, ami attól a naptól fogva egészen halála napjáig éktelenkedni fog a hátán. Sir Leonard vágta meg, apja egyik szolgálója. A lány eltitkolta, hogy a lovag megsebezte, nem akarta, hogy emiatt kivégezzék Sir Leonardot, viszont azt sem mondta el, kit szöktetett meg aznap. Mikor Tyt befogadták a falkába, még Sztálinban, a fiú kegyetlen volt és durva. Ez a mai napig sem tűnt el belőle, de azért valamilyen szinten elhalványult. Sztálin farkasai Vérebnek, és fattyúnak gúnyolták. A Véreb azóta is rajta maradt. Szinte mindenhol így ismerik, ahogyan Rebekát Okamiként, Await Sivatagi Rókaként, és persze, Alessandrát Bukott Angyalként. Ez a négyes sokszor vadászott együtt, azonban Okami mindig is a falkájának tartotta őket, de főleg Tyt. Szívén hordozta a sorsát, és a világ minden pénzéért sem nézte volna végig, ahogy a Sir megkorbácsolja. Talán mélyen legbelül mégis csak szerette a fiút. Különleges kapcsolatuk volt, viszont Ty már kisebb kora óta próbál udvarolni Ebiinek, ezzel elrontva ezt a "falka-társ" kapcsolatot.

A lány leült a babzsákba, majd elhelyezkedett, és betakarózott egy paplannal. Nem volt kedve vacsorázni, így inkább csak pihenni próbált. Lehunyta a szemét, és nem sokkal később elnyomta az álom.

Eközben a nappaliban...

– Tényleg szereted őt, vagy csak ki akarod használni? Ha azt akarod, hogy megbízzak benned, felelj! – korholta Perry a Cross fiút.

– Természetesen tényleg szeretem és eszem ágában sincs kihasználni! Oké, beteg poénjaim vannak, de... tényleg szeretem őt. Szeretem magát a lényét. Szeretem, hogy nem olyan nyers, mégis megmondja mit gondol. Szeretem, hogy olyan makacs, mint amilyen kiskorában volt. Kedvelem, mikor akaratoskodik, és maga varrja meg a vadász ruháját, annak ellenére, hogy varrni is alig tud. Tetszik, hogy nem majmolja a többieket és, hogy nem olyan vékony, hogy zörögjenek a csontjai, de van rajta egy kis plusz. Magát a stílusát is csípem, a sötét kék fekete ruhatárával együtt. Tényleg szeretem őt. 

– De biztos? Így görbülj meg! – hajlította be a mutató ujját a szőkeség. Biztosra akart menni,hogy Ty nem fogja kihasználni Okamit a saját céljai érdekében. A fiú forgatta a szemét, de ő is behajlította az ujját.

– Így görbüljek meg – hogy nyomatékosítsa, másik ujjával rá is mutatott a jobbik kezére. Perry sóhajtott.

– Hát rendben.. tiéd a nő.

– Khm – köhögött erőltetetten Awai, hogy felhívja magára a figyelmet. – Mégis mi a francot műveltek?

– Ty letette az esküjét.

– Mi a franc? – az ifjabbik Jaeger szeme elkerekedett. – Letetted Okami őrzőjének az esküd? Komolyan átgondoltad ezt?

– Teljesen komolyan. Szeretem Őt.

– Hát jó.. bár nem hiszem, hogy Okami ezt jó szemmel nézné majd..

– Mit nem néznék jó szemmel? – kapcsolódott be a beszélgetésbe az imént említett lány. Átöltözött, most már a fekete, belül bélelt farmernadrágja volt rajta, egy fekete ujjatlan trikóval, amire az Okami ház jelképe volt felvarrva. Kezében tartotta az íját, a nyílvesszőkkel együtt a tegezében.

– Ty letette Perrynek az esküjét, veled kapcsolatban. Mellesleg miért vagy teljes harci öltözetben?

– Mi a franc? – kerekedett el a lány szeme, az utóbbi kérdést figyelmen kívül hagyva. – Letetted az esküd?

– Válaszolok, ha előbb te is. Miért vagy így kiöltözve?

A lány nem hitt a fülének. Ty letette az esküjét Okamiért, aztán még alkudozni próbál vele? Nála itt telt be a pohár.

– Az legyen az én dolgom! Mellesleg, ne várd, hogy az eskületételed miatt a lábaid előtt fogok heverni! – kitrappolt a szobából, majd fogta a kocsi kulcsát, kiment a bejárati ajtón, és bepattant a kocsiba.

– Hé, Okami! – futott utána Ty, Perry, Lucas és Awai szinte egy emberként. – Hiszen vezetni sem tudsz!

– Nem? Csak figyeljetek! – a lány elíndította a kocsit, majd kifarolt a kocsifelhajtóról, bele az éjszakai sötétségbe.